Átevezve egy kicsit tudományosabb vonalra, legújabb személyi edzőnk, Czékmási Csaba fordításában olvashattok egy érdekes tanulmányt a fekvenyomással kapcsolatban.
Lengyel kutatók 2017-es “A használt súly hatása a vízszintes fekvenyomás mechanikájára” című tanulmányának eredménye:
A tanulmány elkészítése során a kutatók a SMART multimoduláris mérőrendszert használták, amely 6 db infravörös kamerából és vezetéknélküli modulból áll, az izmok bioelektronikus aktivitásának a méréséhez. Ezen felül a rúd útját egy speciális pantográf nevű eszközzel vizsgálták. A kutatás célja annak megállapítása volt, hogy ilyen hatással van a súly növelése a fekvenyomás mechanikájára.
A vizsgálat magában foglalta a mozdulatsor külső és belső változásait is. Húsz egészséges legalább 1 év edzőtermi háttérrel rendelkező férfi vett részt a kutatásban átlagosan 80.2 kg testsúllyal és 177cm magassággal, 24,7 éves átlagéletkorral.
A mérések során a résztvevők egyismétléses sorozatokat hajtottak végre az 1 ismétléses maximumuk (1RM) 70,80,90 és 100 százalékával. Az eredmények jelentős eltérést mutattak a fekvenyomás mechanikájában a súly növelésével. Az 1RM 100 százalékával végzett gyakorlat során a nagy mellizom fő mozgatóból támogató izom szerepébe kerül, miközben a delta izom elülső része válik a fő mozgatóvá. Emellett a tricepsz láthatóan nagyobb aktivitást mutatott.
Az erőfejlesztésben résztvevők az mérsékelt, szubmaximális és maximális terheléseket alkalmaznak az edzéseik során. A terhelés változásának nyomán a gyakorlat mechanikája és testre gyakorolt hatása is megváltozik. Az edző képessége, hogy a fekvenyomás oktatása során nem csupán a gyakorlat intenzitását, de a technikai kivitelezését is számításba veszi a sportoló céljának megfelelően, javítja a gyakorlat hatékonyságát.
Król H, Gołaś A. Effect of Barbell Weight on the Structure of the Flat Bench Press. J Strength Cond Res. 2017;31(5):1321-1337. doi:10.1519/JSC.0000000000001816
